Milyen konfliktusok indíthatnak be megbetegedést, elváltozást? Mitől más egy ilyen, biológiai konfliktus?
Az Anyatermészet nem bízta a véletlenre. Csak indokolt esetben eszközöl elváltozást! Az érzelmi konfliktus
öt konkrét feltételnek kell megfeleljen, máskülönben nem lesz belőle elváltozás!
Az első, hogy a konfliktust, a konfliktus témáját komolynak érezzük. Nem tudunk megnyugodni felőle. Lehet
felzaklató, drámai, vagy éppen lesújtó, lehengerlő. Egy a lényeg, kibillent a normál kerékvágásból. Ez leginkább
úgy mutatkozik meg, hogy kényszeres gondolkozás indul be: a konfliktusról, és annak lehetséges megoldásairól.
A második, a megbetegedést beindító konfliktus mindig váratlan. Nem voltunk rá felkészülve. Éljük a normál
hétköznapi életünket, és hitegetjük magunkat azzal, hogy „én nem lehetek rákos”. Aztán kapunk egy
diagnózist és döbbenten állunk, „hát ezt nem gondoltam volna…” Harmadik, hogy megütközés, válság jellegű.
Az emberek azt szokták mondani, én ezt nem bírom elviselni, ezzel nem tudok együtt élni, ilyen nincs, ember
ilyet nem csinál, nem tudom, hogy mitévő legyek, stb. Vagy nincs is lehetőségem, hogy reagáljak a
konfliktusra. A negyedik, az érzelmi sokkot elszigetelten éljük meg. Nem beszélünk róla másoknak. Vagy azért,
mert éppen nincs egy lelki bizalmasom, akivel megoszthatnám, akinek kiönthetném a lelkemet, vagy azért,
mert nem akarom elmondani másoknak: szégyellem, nehogy kinevessenek, nehogy felhasználják ellenem, nehogy
megtudják, hogy nekem is van lelkem, amibe bele lehet gázolni… Efféléket szoktunk mondani. Lényeg,
hogy nem beszéljük ki a lelki terhünket. Az ötödik ismertetőjegye a megbetegedést beindító, ún. „biológiai
konfliktusnak” hogy átmenetileg nincs megoldása. Egy darabig megoldatlan, nem tudunk miatta teljesen megnyugodni.
Amikor a konfliktus megoldásra kerül, akkor belépünk a helyreállítási szakaszba. Régebben a konfliktushoz
alkalmazkodási szakaszt leggyakrabban észre sem vették (mert ekkor nem produkálunk konfliktus
megoldást hátráltató tüneteket). Pechünkre, a megoldási, gyógyulási szakaszban esünk ágynak. Ilyenkor szoktunk
elmenni orvoshoz, amikor már éppen gyógyulunk! És miután az Anyatermészet bármilyen álkezelés ellenére
véghezviszi mesterművét – és lezajlik bennünk a gyógyulási program – kialakul bennünk a tévhit, hogy a
„kezeléstől” gyógyultunk meg… Ám ez így nem stimmel…
Várjunk csak, azt mondod, hogy a gyógyulási szakasz lehet kellemetlen, fájdalmas, sőt veszélyes. Érdekesnek
tartom, miért csak a gyógyulási szakaszban tapasztalunk komolyabb tüneteket? A konfliktus-
aktív szakasz tüneteit nem vesszük észre?
Így van, néhány elváltozástípust leszámítva nagyon ritkán vesszük észre a konfliktus-aktív, elváltozás kialakulási
szakasz tüneteit! De ennek is oka van! Amíg a konfliktus megoldatlan, nem produkálhatunk konfliktus
megoldást hátráltató tüneteket. Majd amikor a konfliktust megoldottuk, akkor jön a kiheverési szakasz. Akkor
isszuk meg a levét annak, amit az aktív szakaszban főztünk.
Milyen tünetei vannak a konfliktus-aktív és a megoldási szakasznak? Hiszen ha ezt tudjuk, akkor talán
még időben kapcsolhatunk, amíg még nem súlyos az elváltozás, amíg nem késő…
Pontosan! Azért kell mindenkinek személyesen ismerni az új orvostudományt, azért kell tudni az általános tüneteket,hogy ne hozzuk magunkat veszélyes helyzetbe! Az új orvostudomány öt biológiai természettörvényt ír le.
Az első: az érzelmi konfliktus beindít szervi elváltozást. A második az, amire most rákérdeztél: a megbetegedések
két szakaszból állnak.
Mindkét szakasznak igen jellegzetes, átlagember által is jól felismerhető tünetei vannak. Az aktív szakasz tünetei
nagyban különböznek a megoldási szakasz tüneteitől! Mint említettem, az új orvostudomány párhuzamosan
három szinten térképezi fel, és írja le a megbetegedéseket (elváltozás folyamatokat).
A megbetegedés az imént említett jellegzetes konfliktussal indul be. Az aktív szakaszban lelki szinten feszültségérzés,
kényszeres gondolkozás figyelhető meg, fennáll az érzelmi kilengés. Agyi szinten az agyban megjelenik
egy körkörös formáció, ún. Hameri-góc, ami CT-felvételen egyértelműen kimutatható. Szervi szinten
pedig azonnal beindul egy válaszreakció, sejtek szaporodása (funkciófokozás) vagy szövetek csökkenése (funkciócsökkentés),
attól függően, hogy biológiai szempontból mi volna arra a konfliktusra egy optimális megoldás.
Vagyis a szervezetünk megpróbál minket fizikailag alkalmassá tenni a konfliktus megoldására! Ezen túl konkrét,
műszerek nélkül is észrevehető testi tüneteket produkálunk: hideg végtagok, étvágytalanság, álmatlanság,
hirtelen fogyás. Ezt bárki képes észrevenni, aki egy picikét is odafigyel magára.
A konfliktus megoldásával állapotváltozás történik, minden szinten. Lélekben megnyugvás következik be.
„Már nem vagyok konfliktusban”. Agyi szinten az addig éles határvonalú körkörös formáció elmosódik ödémában.
Szervi szinten leáll az elváltozás fokozódása, a rákos növekedés is megáll, és beindul a daganat elbontása,
a sorvadások gyulladás általi újjáépítése. Ezen felül, könnyen észrevehető egyéb tüneteket produkálunk: felmelegszik
a testünk, gyakran láz tapasztalható. Fáradtnak, levertnek, kimerültnek érezzük magunkat, többet
alszunk. Megjön az étvágy, legszívesebben egész nap csak pihennénk, feküdnénk. Ezek azok a tünetek, amikről
korábban azt gondoltuk, azért jelentkeznek, mert megtámadott a betegség. A valóság azonban más! Azért
jelentkeznek, mert előtte elszenvedtünk egy különleges konfliktust, ami megoldásra került és most zajlik a helyreállítási
szakasz, és ez ezzel jár. Ez az ami a legtöbb embert megtéveszti!
Nem akkor vagyunk konfliktus-aktív szakaszban, amikor fáradtnak, levertnek, betegnek érezzük magunkat,
hanem előtte volt a konfliktus! Azzal, hogy ismerjük a megbetegedést, az elváltozást, pontosabb nevén Értelmes
Biológiai Különprogramot beindító különleges konfliktus ismertetőjegyeit, van lehetőségünk időben kapcsolni.
Ahogy mondtad, még mielőtt valami súlyos betegség kialakulna… Intézkedhetünk a lelki nyugalmunk,
és egészségünk felől! A megnyugvás a gyógyulás kulcsa. És megússzuk egy jelentéktelen elváltozással azt, amibe
akár bele is halhattunk volna…
Mit tehet az érintett, hogy meggyógyuljon?
Ne várja meg, amíg súlyos beteg lesz! Tájékozódjon, amíg nem késő! Az Új Orvostudományról még egészségesen
kell értesülni, és addig kell megismerni, amíg valaki egészséges. Hogy miért? Mert nagyon nehéz dolog,
egy fuldoklót úszni tanítani! Szinte lehetetlen, mert kétségbe van esve és képtelen tisztán látni a pániktól,
tudatos mozdulatait eszetlen kapálózás váltja fel!
Ráadásul súlyos betegeknél, vagy akik többszörös konfliktusokat szenvedtek el, többszörös elváltozásokkal,
azoknál könnyen létrejöhet egy életveszélyes komplikáció. Ilyen esetekben sokszor (továbbra is) szükség van
az életmentő műtéti beavatkozásra, állapotstabilizálásra, esetleg tünetek vegyszeres (régi nevén gyógyszeres)
befolyásolására.
Az Új Orvostudomány ismeretének első számú haszna, hogy tudjuk, hogyan működnek a megbetegedések.
Igazolja, hogy módunkban áll befolyásolni a folyamatokat. Nincsen elváltozás konfliktus nélkül, és nincsen gyógyulás
konfliktusmegoldás nélkül. Elkerüljük a felesleges pánikolást, ezáltal nem jönnek létre áttétek (következmény-
konfliktusok következmény-elváltozásai): nem rontunk a helyzetünkön. Ha tudjuk, hogy pontosan
melyik konfliktus, melyik érzelmi kilengés indította be az elváltozást, tudjuk, hogy mit kell megszüntetni, megoldani.
És ebben a természet szabad kezet adott. Úgy oldjuk meg, ahogy akarjuk, vagy ahogy tudjuk, és ha
megtettük, el se tudjuk kerülni a gyógyulásunkat! Mert amilyen természetes az elváltozás kialakulása, ugyanolyan
természetes a gyógyulás – belénk van programozva. Csak lehetővé kell tenni! Félretenni minden buta,
eszetlen, ördögűző, idejétmúlt beavatkozást, és minden létező eszközzel lehetővé tenni, hogy túléljük az elváltozásainkat.
Mit tehet az érintett? Ismerje meg az Új Orvostudományt, tárja fel az esetleg folyamatban lévő elváltozásainak
konfliktusait, és ha azokat megoldotta, dőljön hátra, mert az anyatermészet elvégzi a helyreállítást is. Nincs
ennél fantasztikusabb, ezt átélni!
Mennyire kell kitárulkozni, nyitottnak lenni, konstruktívan hozzáállni a dolgokhoz?
Nyitottnak lenni, elengedhetetlen. Konstruktívan hozzáállni, nagyon megéri. Kitárulkozni, nem feltétlenül
szükséges. Az Új Orvostudománynak csak kétféle ember nem tudja hasznát venni (önállóan): 1. aki nem tudja
megérteni, vagy 2. aki nem akarja megérteni.
De még aki nem tudja megérteni, azon is lehet segíteni, ha van egy lelkiismeretes, segítőkész hozzátartozója.
Azon, aki nem akarja megérteni, azon a lelkiismeretes hozzátartozó, de még egy orvosprofesszor se segíthet.
Annyi neki. Darwin azt mondaná rá, „természetes szelekció”. Én azt mondanám, gondolja át újra, mert az életével
játszik!
Mennyire kell odatennem magamat, vagyis az én-tudatomat a gyógyulási fázis egyes szakaszaihoz?
Mi van, ha csak kipróbálom, de nem hiszek benne, működőképes-e így is?
Az Új Orvostudomány az életfolyamatokat írja le. Köszönjük szépen, nem kell hinni benne! Működik, ha tetszik,
ha nem! Azért mondják, hogy az Új Orvostudomány az első természettudományos orvostudomány, mert
úgy működik mint a gravitáció. Mindig működik. Akár hiszek benne, akár nem, ha kilépek az ablakon a negyedik
emeletről, a gravitáció földhöz fog vágni! Persze mondhatom én, hogy hú de csúnya, gonosz, rosszindulatú
volt ez a gravitáció, mert szétloccsantott a járdán… De ez attól még nem így van. Ki a hibás a szétloccsanásért?
Hát én, mert nem vettem figyelembe a gravitációt! Nos, valami ilyesmi az Új Orvostudomány is. Egyetlen dolgunk
van, megismerni, és figyelembe venni a döntéseknél. És akkor nem leszünk áldozati bárány a gyógyászati kísérletezés oltárán.
Csak a konfliktusmegoldáshoz kell odatenni magunkat, csak a konfliktus megoldására kell odafigyelni. A gyógyulás
nem attól függ, hogy hiszünk-e benne. Kipróbálhatod, meggyőződhetsz róla, hogy az Új Orvostudomány
stimmel. Ha kérhetem, ne várd meg, míg egy negyed kilós daganatot növesztesz magadnak, abból már
lehet komplikáció is… Érdemes az Új Orvostudomány helytállóságát (hogy stimmel-e vagy sem) a korábbi megbetegedéseken
ellenőrizni. Már csak azért is, mert elég nehéz akaratlagosan egy meglepetésszerű sokkélményt
kiváltani magadnak… Viszont, ha volt már fejfájásod, akkor neked volt egy rákos vagy rákkal egyenértékű elváltozásod.
Ellenőrizd! Ne higgyél másnak!
Értem, rendben. Végül is, a saját érdekem… Vannak olyan betegségek, ahol nem használható ez a
módszer?
Minden úgynevezett megbetegedésre alkalmazható, ami nem baleset, mérgezés, sugárzás, vagy kifejlődési rendellenességek miatt alakul ki. Mindegyikre, ami „önmagától” alakul ki. Azokra is, ami eddig gyógyíthatatlannak
véltünk: az allergiától a végbélrákig! Még a rákos megbetegedéseknél is 97%-os a túlélési arány!
Azért nem 100 százalék, mert vannak esetek, amikor az érintett – ugyanazon természettörvények szerint –
kizárja magát az élők sorából, és egyszerűen nem tudunk segíteni rajta, még a modern orvosi műszerekkel,
vagy vegyészeti szakismeretekkel se.
Ha már a rákról beszélünk… Létezik gyógyulási mód, mérgezés, égetés, csonkítás nélkül?
Létezik. Ráadásul ez nagyon olcsó! Gondolj csak bele… Megmutatom Neked, hogy hogyan működnek a
megbetegedések… Te megérted, rájössz, hogy Te vezérled az elváltozásaid, önállóan cselekszel, és utána még
rám se lesz szükséged… Nekem ez a célom. Hogy boldogulj önállóan! Hogy ne legyen szükséged külső segítségre!
Tartsd meg a pénzed, ne költsd eredménytelen dolgokra, legyél egyre gazdagabb, és legyél egyre egészségesebb!
Nekem meg legyen egyre több kedves ismerősöm!
Gyerekek esetében mennyire alkalmazható ez a módszer?
Gyermekeknél is ugyanolyan eredményességgel. Az a különbség, hogy meg kell értenünk, hogyan látja a
dolgokat egy gyermek, mit érez, és miből fakad az elváltozást beindító konfliktusa. Ráadásul tíz éves kor alatt
megfigyelhető, hogy a gyermek annyira ráhangolódik az édesanyára, hogy képes vele egyidejűleg, vele együtt
megélni az érzelmi konfliktust, és kialakítani elváltozásokat. Ilyenkor természetesen az anyukának kell rendbe
tenni az érzelmeit, hogy meggyógyulhasson a gyermeke. A gyermeknek nem is kell tudni az új medicináról…
Kinek, illetve kiknek ajánlja figyelmébe ennek a módszernek az alaposabb megismerését?
Hát tulajdonképpen bárkinek, akinek van egy kis józan esze, és szeretne egészséges, hosszú életet, egészséges
családot, utódokat. Az Új Orvostudomány ismereteinek bárki hasznát veheti! Bárki alkalmazhatja! Nem kell
hozzá orvosi egyetemi végzettség! Nem kell hozzá semmilyen előképzettség! Persze jó dolog az, ha valaki már
ismeri az anatómiát, és hogy melyik szervnek mi a funkciója. De ezt viszonylag hamar meg lehet tanulni. Ajánlom
tehát minden édesanyának, lelkiismeretes apukának, egészségre vágyónak és beteg ember hozzátartozójának.
Természetgyógyászoknak, akik be szeretnék biztosítani mások gyógyulásában való közreműködésük
eredményességét! Végül és nem utolsó sorban az orvosoknak, akik már holnap reggel ellenőrizhetik praxisukban
az Új Orvostudomány helytállóságát, és szeretnének eleget tenni Hippokratészi esküjüknek – hogy legjobb
tudásukkal a betegeik érdekét szolgálják.
Ha valakit ez érdekel, közelebbről, hol tájékozódhat? Mikor és hol vannak képzések?
Az www.ujmedicina.hu weboldalon vannak további információk, pl. tanfolyam tematika, ingyenesen letölthető oktató
és prezentációs anyagok, dokumentumok, előadás videó stb. magyar nyelven. A weboldalon nyilvános Fórum
üzemel, ahol az érintettek, kétkedők, érdeklődők, és hozzáértők egymással is nyilvánosan
kommunikálhatnak.