ELEVEN Kert Kertgyógyítás és Gyógyító Kert

  • PDF

A kert Életöröm.

Miért is szeretnénk, hogy Eleven kertünkben örüljünk együtt az ÉLETnek?

 

Az „ELEVEN Kert” alapja a felismerés, hogy minden mindennel összefügg és minden élet szorosan kapcsolódik egymáshoz. Minden ásvány, növény, állat és ember élete összekapcsolódik a Föld és az azt körülvevő Kozmosz életével. Minden ember által gondozott föld, beleértve a legkisebb kerteket is, mikrokozmoszként fogható fel ebben az összetett rendszerben. Az „ELEVEN Kert” célja olyan komplex, önmagukat fenntartani képes kert organizmusok világra segítése, fenntartása és propagálása melyek képesek újra beilleszkedni ebbe a komplex világba, tiszteletben tartják és segítik a természeti erőket illetve képesek a magyar társadalom minden rétegét és tagját megszólítani, megmozgatni és elindítani egy organikus modern kertkultúrát mely inspirációul szolgálhat generációknak egy új, élő kapcsolat kialakítására a Természettel, környezetünkkel és egymással.

Célunk hogy, olyan önfenntartó kerti életközösségek, individuumok létrehozását inspiráljuk, melyek hozzájárulhatnak egy emberibb, élhetőbb és egészségesebb magyar társadalom kialakulásához. A kert organizmusok elősegíthetik az egészségesebb és tudatosabb táplálkozást, támogathatják az emberek környezeti nevelését és hozzájárulhatnak életük metamorfózisához.

Az „ELEVEN Kert” kertorganizmusok nem csupán kiváló oktatási platformként szolgálhatnak bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyógyító terekként szolgálhatnak kórházakban és városi közösségek közös területein, hanem lehetőség is egyben a magyar kertkultúra metamorfózisára. A mindenféle természeti egyensúlyt és harmóniát nélkülöző díszkertek helyére egységes, termelésre képes, egészséges „kertlények” kerülhetnek, melyek a természet gyógyítása mellett képesek a kert gondozóját és lakóit a kertből is gyógyítani mind fizikailag, mind szellemileg. Az „ELEVEN Kert” kertorganizmusok gyógyító hatása mellett mintegy melléktermékként jelenik meg a házi termelés, mely kiterjed gyümölcsökre, zöldségekre, fűszerekre stb.

Mi az, amiben segítséget kapunk a kialakításhoz, fenntartáshoz és működtetéshez?

Az „ELEVEN Kert” tagjai egyrészt támpontokat kapnak kert organizmusuk kialakításához – mondhatni megkapják a kert szellemi vázát, melyet nekik kell anyaggal kitölteni – másrészt egyéni indíttatásukból, személyes szabadságukat szem előtt tartva alakíthatják ki kertjüket. Az Életközösség egyes szervei nélkülözhetetlenek a kert és a környezet egészséges életéhez. Saját kertjeinkben sem szabad monokultúrákat kialakítani, hanem vegyes, egymást segítő életközösségeket kell világra hoznunk. Az „ELEVEN Kert” feladata, hogy egységben lássuk, illetve láttassuk a kertet, mint önmagába zárt individuumot. A kert egyes részeit felfoghatjuk szervként is, melyek együttesen alakítják ki a kert organizmust. Ezek a szervek a következőképpen alakulhatnak:

· Gyümölcsös: a fák szintjétől a bokrok, füvek szintjéig

· Fás, bokros, bozótos élettér madaraknak, rovaroknak, szintén fáktól a bokrokon át haladva a füvek szintjéig

· Komposzt és palántázó

· Veteményes

· Fűszer és gyógynövénykert

· Szociális tér (és hálózata) bolondozó rét, pagony, megfigyelő, rajzoló, mesélő, pihenő zugok

A szervek szorosan összekapcsolódnak, mondhatni egymásba és egymásból nőnek. Fontos, hogy a kertek kialakításakor minden esetben figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a növény- és állatvilágot, a már meglévő kert helyzetét és értékeit. Emellett minden szerv kialakításakor ügyelnünk kell a legoptimálisabb növénytársítások alkalmazására hozzájárulva ezzel a kert és a benne élő növények, állatok egészségéhez.

Gyógyító Kert

Egy összhangban lévő növény, állat-ásvány világgal reldelkező kert már önmagában gyógyító hatású azokra, akik bent tartózkodnak, méginkább, ha ők maguk is bekapcsolódnak és hozzájárulnak a harmónia kialakításához. A természetes összhangon túl olyan részeket is kialakítunk ahol a 4 elem (tűz, víz, föld, levegő) kibillentségét helyremozdító, gyógyító növények, formák, „szigetek” felbukkannak. Egy kicsit több időt ezeken a részeken töltve pihenve, figyelve vagy dolgozgatva fel lehet „töltődni” az ott jelenlévő gyógyító erőkkel.

Azok közül akik sokat dolgoztak növényekkel, ápolták, gondozták őket és bensőséges viszonyt alakítottak ki velük, figyeltek rájuk, sokan beszámoltak arról, hogy- a háziállatainkhoz, kutyáinkhoz, macskáinkhoz hasonlóan -egy-egy „gazdájával” szoros kapcsolatba került növény „tükrözte” az emberi társ hangulatait, egészségi állapotát. A vízhez hasonlóan, azt is megmérték, bemutatták többször, hogy a növények kimutatható módon növekedésükkel, állapotukkal reagálnak a feléjük irányuló és környezetükben ható energiákra, hangulatokra, zenére. Így nemcsak az tűnik bizonyítottnak, hogy a növények jelenléte jelentősen befolyásolja a velük együtt élő, dolgozó emberek állapotát, munkakedvét, teljesítményét és stressztűrő képességét (amit a cégek, irodaházak közül sokan ma már tudatosan használnak a dolgozók közérzetének és a munka minőségének javítására), hanem az is, hogy ez a viszony növény és ember között kölcsönös. Mi több- a természetben élő emberek mindig is tudták, hogy a saját otthonukból, kertjükből, lakóhelyükről kikerülő gyógynövények és növények sokkal inkább gyógyítóak az ott élők számára. Valahogyan tehát a növény és az ember összehangolódik -és ez, tulajdonképpen egyáltalán nem meglepő még egy szigorúan materiális szemléletű, de a kvantummechanikáról és az anyag szerkezetéről kicsit is olvasó ember számára sem. Az anyag rezgés, energia és a vonalzóval húzott határok egyik létező és a másik létező között csupán az érzékszerveink felfogási határairól beszélnek, nem a valóságról- érzékenyebb műszerek, módszerek és emberek (és természetesen, így a növények, állatok és a gyermekek is) tudják, hogy a „határaink” nem a bőrünk szélénél és a növény levelénél „végződnek”. Egyszóval, egy kertben a növényeket gondozó, a velük „dolgozó” emberek és az ott élő növények kölcsönhatásba lépnek egymással és idővel a legjobb „személyes” gyógyítójává válnak. Sokan észrevették már, hogy az ember ahhoz a növényhez vonzódik, amelyik az adott időszakban, pillanatban leginkább a gyógyítójává válhat. Természetesen szó lehet itt teáról, gyógynövény fürdőről, gyógyító gyümölcsökről és salátákról, virágesszenciákról is. De az élő növényekkel létesített kapcsolat (hasonlatosan a Szeretet Virágessszenciákhoz, ahol az élő virággal kapcsolatba kerülő víz viszi tovább a virág/növény gyógyító erejét, lényegét), egy az éppen akkor az embert „megszólító” gyógynövénnyel együtt töltött félóra igencsak eredményes segítséget nyújthat.

Igy a kert tulajdonképpen személyre, közösségre szabott, dinakmikusan változó Gyógyító világgá, organizmussá válik a benne élő minden létezővel együtt.

Az „ELEVEN Kert” szervei

Élettér

A természetes élővilág segítésének érdekében kertünk részeként világra segítünk egy ember által nem gondozott, mondhatni háborítatlan területet. A biodiverzitás növeléséért, a helyi élővilággal harmonizáló vegyes növényzetet alakítunk ki mely madaraknak, rovaroknak és a kert egyéb barátainak szolgál otthonul. A mérsékelt övi lombos erdők szintjeit (magas fák szintje, alacsony fák szintje, bokorszint, gyepszint) vesszük alapul, a kialakításához a Természetet utánozzuk: a fák szintjét helyi fajokkal telepítjük be, előtte pedig sűrű, bokros, az ember számára áthatolhatatlan életteret alakítunk ki, mely menedékül szolgál az állatvilágnak. A füvek szintjének kialakításakor szintén figyelembe vesszük a lokális fajokat. Lehetőségként teret adhatunk kertünkben méheknek és alakíthatjuk úgy az életteret, hogy a méhek igényeit is figyelembe vesszük mézelő fák, bokrok és füvek telepítésével, illetve egy méhcsalád becsábításával – alternatív kaptárban – segítve ezzel a méheket, a kert és a környezet termékenységét. Madáritatókat és etetőket teszünk a megfigyelésre alkalmas és emberek számára nem látható háborítatlan pontokra is.

Gyümölcsös

Összetett gyümölcsös kialakítására inspirálunk minden kerttel rendelkező embert. Szintén a mérsékelt övi lombos erdők szintjeit figyelembe véve alakítjuk ki az „ELEVEN Kert” gyümölcsösét. A magas fák szintjére ültethetünk cseresznyét, esetleg meggyet, az alacsony fák helyére alma, körte vagy barackfákat (opcionálisan ezt a két szintet egybe lehet mosni). A bokrok szintjére málna, szeder, egres, fekete és piros ribizli kerülhet, míg a füvek szintjére szamócát telepíthetünk.

Komposzt és palántázó

A talajélet serkentésének érdekében illetve, hogy a kert egy önmagában megálló individuum lehessen, intenzív komposztmunkára van szükség. Tulajdonképpen a komposzthalmokat tekinthetjük egyrészt a kert lebontó szervének, mely újra tápanyaggal látja el a kertet, másrészt a szívének, mely biztosítja a folyamatos körforgást. A kerti munkák alatt felhalmozódó, mindennemű organikus szemetet humuszban gazdag komposzttá alakítunk a biodinamikus preparátumok segítségével, melyek segítik és irányítják az organikus hulladék metamorfózisát humusszá.

Veteményes

Az „ELEVEN Kert” kertorganizmusokban a harmonikus és gyógyító élettér kialakítása mellett a táplálék megtermelése mintegy melléktermékként jelentkezik. A változatos kertökoszisztéma kialakításának és a legmagasabb minőségű emberi táplálék megtermelésének érdekében kihagyhatatlan szerve a kertnek a változatos veteményes. Ahogy az egész kert kialakításakor, itt is figyelembe vesszük a növények igényeit és a legideálisabb növénytársításokat alkalmazzuk. Szem előtt tartva növényeink megfelelő társait, az elhelyezést illetve a növény helyét a rotációban ideálisabb körülményeket alakíthatunk ki számukra.

Fűszer és gyógynövénykert

Az „ELEVEN Kert” kertlények szerves részei a gyógy- és fűszernövények, melyeket külön szervként – kisebb kertrészként – ki is emelünk illetve a kert több részén is feltűnnek, mint szegély- vagy védőnövényzet.

Szociális tér (és hálózata): Bolondozó Rét, Pagony, megfigyelők, rajzolók, mesélők, pihenő zugok

A szociális tér (Bolondozó Rét) egyszerre szolgálja a gyermekek (és felnőttek) mozgás és játékigényének, a kert emberi élőhellyé (is) varázslásának szerepét. Így a 10-20 perces „veteményesmunka”, rügymegfigyelés után (vagy azok számára, akik épp nem szívesen vesznek részt aznap benne) mindig van hely felszabadult fogócskára, hempergésre, szabad játékra. A pagonyban és a bozótos szélén és néhány alagutat kialakítva a csendesebb szemlélődő „elvonulás” számára is van hely, tér -itt lehet együtt vagy külön is rajzolni, szemlélődni, énekelni, beszélgetni, mesét hallgatni.

Bolondozó Rét: Bukfencdombok és elbújok gödrök, völgyek,

Ha lehet, kis vízcsobogásos vagy kistavas üldögélő

Fatuskókkal, kövekkel kirakott üldögélők (a pagonyban, bozótos szélén)

Hinta ágrakötve

Libikóka egyszerű egyensúlyozó pallók

Kövekkel kirakott lépegető

Fűzfavessző alagút

Fára épített kisház vagy kilátóplató, ahonnan a lombszinten is szétnézhetnek

Olyan fák, amikre fel szabad mászni

A kertorganizmus ideája mellett az „ELEVEN Kert” kertlények holisztikus kertészei, kertgondozás közben figyelembe veszik a kozmikus hatásokat is. A Hold, a bolygók és a csillagok befolyása további lehetőséget ad a kertorganizmusok életének szebbé tételére. A minden évben megjelenő Vetési naptár segítséget nyújt a kertészeknek ezen hatások kertészkedés közbeni figyelembe vételére.

A kialakítás folyamata- mese és varázs

A kertgondozás életöröm, különösen az, ahol a kertben együtt élnek, tanulnak, játszanak gyermekek, családok az állati, növényi, ásványi birodalmakkal. A meglévő szerveket átszövi, összeköti és élővé varázsolja, hogy mindenütt megjelenik benne a gyermek (és felnőtt), apró életterek, ahol a növényekkel, állatokkal együtt élhet, megfigyelheti, gondozhatja őket. A gondoskodás, az egymásrautaltság felelősségének átélésével, a Föld és minden lakója iránti tisztelet tanulásával együtt a közösségi lét örömét, a természetben létezés ajándékainak átélését a mese, a játék, a megfigyelés örömével együtt nyújtja az Eleven Kert. Az adott közösségnek megfelelően a zavartalan Élettér szélén (adott esetben be-benyúló „megfigyelő búvóhelyekkel”) az emberek számára üldögélő, rajzolgató, mesemondó szigeteket, tuskókból, padokból kialakított megfigyelőpontokat helyezünk el. A sok-sok gondoskodó figyelemmel elvégzett részfeladat mellett a növények „egyéniségének” megfigyelése (forma, növekedési, szaporodási stratégiák), az állandó változás követése az idősebb korosztályoknál is segítheti a saját emberi sorsok feladatainak és megoldásainak megtalálását.

Az első lépésben telepített gyümölcsös, veteményes, fűszerkert lépésről lépésre átalakul a mindannyiunk számára oly vonzó valódi Élő bolygó gyöngyszemévé, ahol az emberek, állatok, növények, kövek, víz és minden létező egymást kiegészítve és segítve egy közösségként tud együtt élni. A hagyományos „csupasz talajú” monokulturás vagy néhány haszonnövényből álló veteményes-fűszerkert helyett az adott helyszínre (és az ott élőkre, az emberi és közösségi igényekre is tekintettel) testre szabott, az ott már meglévő természetes élővilággal egybeépülő organizmusként együtt élő „vegyes” veteményes-fűszer-virágkert kialakítása a ráfordított emberi munka és folyamatos „küzdelem” mennyiségét is lépésről-lépésre csökkenti, ahogyan a szervek működni és együttműködni kezdenek. Mindez, ha lehetséges, az adott helyszínen még jelen lévő növénytársulások, talaj, éghajlat, mikroklíma viszonyok megfigyelésére alapozódik- ha a kert alapja már annyira bolygatott, hogy nem bukkan elő már sehol az „egészséges” eredeti élővilág, akkor a környéken keressük meg (lehetőleg a kert emberi lakóival, az óvónőkkel,szülőkkel, gyermekekkel együtt) a mintaként szolgáló „bolondozó rétet” és pagonyt (gyümölcsös-erdő-bozótost). A réten sok olyan növény megjelenik, amit a kertben a gyermekek és felnőttek a fűszerkertben-veteményesben megismertek. Olyan növényi együttéléseket segítünk kialakítani- a jelenlévő természeti erőkkel együttműködésben, ami minimális gondozás mellett fenntartja magát és az egészséges egyensúlyt. Pl. ha az adott területen a tyúkhúr, pásztortáska, kövér porcsin, cickafarkfű, gyermekláncfű együtt élnek, ez a társulás a bokros gyümölcsösben, a vetemények között mindenütt talajtakaróként és gyógynövény-salátaforrásként szolgálhat. Olyan zöldségek közé, alá, amelyek nehezen viselik az erőteljesebb társakat, természetes mulccsal (levágott fű, lehullani hagyott levélzet, csalán, széna, szalma, vizesebb élőhelyeken moha, ibolya segítségével történik a talajtakarás. Minden esetben a természetben működő együttélésekhez hasonlóakat igyekszünk kezdeményezni és követni, hogy a „kezdeményezés” milyen sikerrel járt.

Mindezek megfigyelése és közös kialakítása a kert lakóival, a gyermekeknek és felnőtteknek is igen érdekes és tanulságos megfigyelés-játék-szórakozás. Mesékkel, rajzolással, játékkal lehet „fűszerezni”- a jellegzetes növényi „magatartások”, életstratégiák” mindig jó kiindulási ötleteket szolgáltatnak a mesékre, amelyekben a gyermekek számára is izgalmasan megjelennek a sokféleség együttélésének a „törvényei”- pl. hajnalka nem jó társ a borsó mellett, de a kerítésre, a komposztot eltakaró lugasra futtatva gyönyörű és boldog társa a tövében növő pl. csalánnak (amely időnként leveleivel zöldtrágyaként a hajnalka magas tápanyagigényét is „kiszolgálja”, és a belőle készült csalánlével a hajnalkát támadó rovarok ellen is védelmezheti).



Kapcsolat : Kata - 0036 20 226 4737 : Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.